Kicsiket-nagyokat egyaránt elbűvöl, ha bontakozó rügyeket, növekvő hajtásokat vagy épp az újjáéledő madárcsicsergést figyelik! Ha pedig ennyire zsibong a tavasz az ablakpárkányunkon túl, miért ne csippentsünk belőle kicsit az otthonunkba is – kedvenc gyerekkönyveink formájában?
Ősz van itt is és Marék Veronika egyik legtöbbet olvasott könyvében is. Mi is egyre sűrűbben bevackoljuk magunkat a házunkba – sokat rendezkedünk, készülődünk a télre. Akkorra, amikor már igazán hideg lesz.
Felnőttként a Kelével barátkoztam, s ahogy most kiválasztottam Róka úrral az 1957-es Bogáncsot és elindultam a regényben befelé, azonnal felidőződött, hogy igen – a Fekete-szövegek cseppet sem könnyűek: érettséget óhajtanak és sok türelmet. Nem gyors kalandokat kapunk, amelyek után kapkodhatjuk a fejünket, hanem megkapjuk azt a tempót a regényességben, amivel az életünket is éljük, amellyel egy olyan kiskutya is éli az életét, mint Bogáncs.
Interjú Peťovská Flórával és Farkas Zsolttal, a Csirimojó könyvkiadó vezetőivel
Sűrű erdők rejtekében, susogó nádak mélyén, tengerek sötétjében… ha közelebb hajolunk, már halljuk is az ott élők meséit. Természet-hónapunkban ezúttal olyan történeteket válogattunk össze a Könyvesboltból és az Antikváriumból, amelyek főszereplői állatok, és amelyekben fontos szerepet játszik a természet, amely körülveszi hőseinket.
Durrellt olvasni olyan, mint egy kirándulással töltött nyári nap végén leülni egy szép szegletre és elbódulni a körülöttünk zsongó erdő-mező-vízpart szépségétől ölünkben egy tál dinnyével. Pont olyan érzés, mint amilyen érzésekről, létállapotokról ő maga is ír ezekben az imádott könyvekben.
A természet különösen nagy ihletője a művészi grafikáknak, a hónap témájához kapcsolódva ezért összegyűjtöttünk tíz olyan könyvet, amelyek nézegetésével nem tudunk betelni… Van köztük ismeretterjesztő, kalandos történet és andalító mese, az azonban közös bennük, hogy mindannyian a természetbe hívnak – és mindannyian varázslatosan szépek.
Ezt a könyvet először egy könyves börzén láttam, már nem is tudom, hogy csak katalógusban-e vagy kézbe is lehetett venni, de az biztos, hogy el voltam ájulva: mennyire szép! Gréta, az éneklő bálnakisasszony, aki egyik nap arra ébred: úgy berekedt, hogy egy hang sem jön ki a torkán. Milyen hatalmas kép! Csodálatos és hátborzongató.
