🅰 Karin, a gonosz tündér

„Egyszer volt – így kezdődnek a mesék. Így kezdődik ez a mese is. Amikor még kicsi voltam, és ez nem is volt olyan régen, mint hinnétek, akkor csaknem mindig nyár volt, és én az Egyszervolt-országban laktam. Talán mégiscsak rég volt, de arra jól emlékszem, hogy margaréták virágoztak, és boglárkák virultak, és harangvirágok illatoztak, dongók surrantak, és pillangók libegtek. Én pedig jártam úton és réten, és találkoztam hol ezzel, hol azzal.”

A svéd író gyermekkori emlékeit eleveníti fel húsz meséjében. elmeséli a kíváncsi kisfiú húsz találkozását fiatal és öreg emberekkel, manókkal, repülő boszorkányokkal és gonosz tündérrel. Húsz emberi életsorsot ismer meg és ad tovább, de nemcsak odaadó hallgatója ezeknek a különös történeteknek. A talpraesett és melegszívű gyerek az élet kötötte csomókat gyakran ki is oldozza, és egymáshoz vezérli az egymásnak teremtett embereket.

A friss és egyéni hangú, meleg humorú mesefüzért Kondor Lajos rajzai kísérik.