SZERINTÜNK
A Garmann-könyvekhez kétségkívül kell egyfajta fogadókészség – Stian Hole illusztrációi enyhén szólva is szokatlanok még a legművészibb gyerekkönyvek között is. Első átlapozásra a naturalista és a szürreális sajátos kollázsegyvelege sokak számára tűnhet idegennek vagy bizarrnak, és bizonyára van, akinek az is marad. Aki azonban fogékony erre a vizuális világra, és hagyja magát belesodródni a meghökkentő képek részleteibe és a gyönyörűen tiszta szövegbe, hamar rájön, hogy a Garmann-könyvek finomsága, érzékenysége, őszintesége egészen rendkívüli és megejtő. A hatéves Garmann körül a dolgok rendje szerint változik a világ, az illusztráció pedig éppen attól tűnhet zavarbaejtőnek, amit Hole fontosnak érez meglátni és megláttatni egy érzékeny kisfiú szemével: az abban a pillanatban fontos részleteket, a valóság mellé képzelt társításokat, a nagyon szépet és a nagyon csúnyát, az ijesztőt és a szívet megdobogtatót. A sorozat számomra legkedvesebbje az első kötet, a Garmann nyara, az iskolakezdés előtti utolsó nyári délután lassú krónikája, talán mert ez a könyv különös erővel képes felidézni a felnőtt olvasóban is rég elfeledett gyermekkori töprengéseket és kérdéseket.
Északi fény az Almáriumban 2.
Hősök, vagy amit akartok Barangolunk tovább kedvenc skandináv könyveink között, ezúttal hősöket keresve az északi mesékben. Jöjjenek hát a legszerethetőbb bátor gyerekek – Harisnyás Pippitől
Értékelések
Még nincsenek értékelések.