Február második felében Csimota kiadói könyvvásárt tartunk Róka úrnál. Hogy segítsük a válogatást és a könyvekkel való ismerkedést, összegyűjtöttem a számunkra legkedvesebb Csimotás könyveket – első körben a kisebbeknek szólókat. De figyelem, ez csalóka kategória, hiszen néhány közülük egyáltalán nem kötött felső korhatárhoz: a csendeskönyvek például felnőtthöz éppúgy szólnak, mint gyerekhez.
A Csimota kínálata egyedi színfolt a magyar gyerekkönyvpalettán; a kiadó szlogenje (Új utakon járunk) kétségkívül nagyon találó. Bátor, friss, kortárs könyvekre számítsatok, amelyek tartalmilag és vizuálisan is túllépnek a hazai gyerekkönyvkiadás megszokott határain. A külső és belső világra való érzékenyítés visszatérő elem a kiadó könyveiben, amelyek biztos kézzel és művészi érzékenységgel nyúlnak sokszor nehéz, akár tabusított témákhoz is. A Csimota könyvekkel őszinteséget, valódi érzelmeket, gyengéd segítő szándékot és gyakran fanyar, abszurdba forduló humort fogadtok a könyvespolcaitokra. És nem mellesleg, a kivételes kortárs illusztrátoroknak köszönhetően, gyönyörű, a vizuális történetmesélés fontosságát hirdető könyveket. Szemezgessetek hát bátran a kínálatból – ez itt csupán Róka úr szubjektív bakancslistája, találjátok meg ti is a kedvenceiteket!
Minimini
Mini mese egy mini meséről – naaagy üzenettel. Minimini, az icuripicuri mese egészen jól érzi magát a saját bőrében egészen addig, amíg mások el nem kezdik neki mondogatni, hogy milyennek is kellene lennie ahhoz, hogy „jó” mese legyen. Nagynak! Titokzatosnak! Komolynak! Érthető, hogy Minimini elbizonytalanodik, és már nem is érzi magát olyan jól a bőrében… de szerencsére minden jóra fordul, és kiderül, hogy picur mesének lenni éppen pont jó. Ricardo Adolfo és a fordító Piróth Attila szövege Yara Kono játékos, színes, erőteljes rajzai közé bújik el, az eredmény pedig egy látványos, szemnek és szívnek is jóleső képeskönyvecske. Bűbájos önbizalomnövelő kicsiknek!
Lenka // Palkó
Szegedi Katalin szívet melengető kettős meséje egy magányos kislányról, egy magányos kisfiúról és a nagy találkozásról. Lenka duci kislány, aki gyönyörűen rajzol, nagy a szíve, ám nehezen talál barátokat. Palkó kicsi, szemüveges, olvasós kisfiú – ugyancsak magányos és kiközösített. Mindkét kis kötet megáll önmagában is, de a történet bájos kerekségét a két gyerek saját történetének együttese adja meg igazán – a megélt magány és elutasítás, az első lépések, a barátság felfedezésének kölcsönös öröme. Az illusztrációk gyönyörűek, spontán mesélik tovább a szöveget. Kortalan páros, ovis kortól felfelé bárki polcán örömet hozó könyvek.
Csimota Silent Book-ok
Így, többes számban, hiszen szinte lehetetlen egyet választani a Csimota új Silent Book sorozatában eddig megjelent négy kötet közül. Máray Mariann Az a sok magányos emberje, Babarczy Myriam Juharfa utcája és Rácz Eszter Anna Kőris kapitány és Kisjegese egyaránt különleges élményt kínál a a vizuális történetmesélésben történő elmélyedésre. Az Elérhetetlen, ugyancsak Máray Marianntól, specifikusabb témához nyúl: az autizmus végtelenül gyengéd, szívvel befogadható képei ezek. Aki már ismeri a silent book műfaját, mind a négy kötettől a legjobbra számíthat: csodálatos képekre és érzelemmel, kapcsolódással, reménnyel teli, személyes értelmezésre nyitott mesélésre. Aki pedig még nem próbálkozott csendeskönyvekkel, ne habozzon belevágni, hiszen a mesemondásnak és a saját vizuális megértésnek olyan élménye ez, amelyet kár lenne kihagyni a gyerek- (és felnőtt-) korból.
Nézd, ez én vagyok!
Szerintem az egyik legjobb foglalkoztató, ami ma kapható. A szerzők, Győri Bori és Szamarasz Vera Zoé egy sornyi hol roppant szórakoztató, hol elgondolkodtató, befelé és kifelé figyelő feladatot állítottak össze, Dániel András pedig a tőle megszokott képi humorral varázsolja az egészet színezővé, firkáldává és saját naplóvá. A Nézd, ez én vagyok témája – nem meglepő módon – az önismeret és az önreflexió, amibe beletartozik saját magunk megfogalmazása csakúgy, mint a körülöttünk lévő világhoz és másokhoz való viszonyaink tudatosítása. Szerencsére itt aztán bőven jönnek a kérdések és gondolkoznivalók, és tapasztalataink szerint a nagyovisok-kisiskolás boldogan neki is állnak ezeket megválaszolni – csak győzzétek színes ceruzával!
Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék
Akinek ismerős az esti mesemondás utáni összekuckózás és a félálom felé vezető közös viccelődés, az könnyen fog kapcsolódni Tóth Gyula Gábor meséihez. Igen, pont ilyen kuncogó bizarrságok tudnak megszületni esténként, amikor az álmosság ellen ezerrel küzdő csemeténk még mindig beszélgetni akar! Rövid, velős, abszurd és szülői szemmel is nagyon humoros mesék ezek, gegek az álom határán. Ehhez az egyszerre szürreális, játékos és csipkelődő hangulathoz keresve se lehetne találni jobban passzolóbb illusztrátort, mint Nagy Norbert – nagyon látványos könyv.
Dinnyemedence
Az első és legmeghatározóbb élményem ezzel a könyvvel az, hogy – hallom. Ahányszor végignézem, mindig hallom a dinnye reccsenését, a lábak dobogását, a csobbanásokat és a gyerekcsivitelést. Ez valószínűleg a képekből sugárzó kicsattanó öröm és vidámság miatt van így – a Dinnyemedence ugyanis egyszerűen ellenállhatatlanul cuki. A rekkenő hőségben kettéreped egy dinnye, és a falu apraja-nagyja nagy örömére megnyit az idei dinnyemedence. Öregektől a sárga úszóöves porontyokig mindenki itt strandol! Imádnivaló az ötlet és imádnivaló a kivitelezés – hamisítatlan örömkönyv mindenkinek.